Az ősi hagyományok szerint az északi szél, vagyis Boreas forrásán túl egy csodálatos sziget volt, amelyet magasra törő jéghegyek vettek körül. Azt mondják, hogy Hyperborea lakói gigantikus, gyöngyházfehér, szinte áttetsző lények voltak, akik szépségük és leleményességük emberfeletti volt, és a tisztánlátás képességével voltak felruházva.
Valóban nagyon fejlett civilizáció volt, és hosszú időn át távoli nyomokat hagytak Izlandon, Grönlandon, Skandináviában, sőt egészen a Brit-szigetekig, Oroszországig, Szibériáig és a mai Észak-Ázsiáig terjedtek.
Eredetük a bolygót elsőként benépesítő faj, a sarki faj eredménye, bár egyes kutatók szerint eredetük a világűrből származik, a bolygó belsejéhez is ugyanolyan finomsággal kapcsolódnak, mint a bolygó lakói. A sarkvidékeken néhány tízezer évvel ezelőtt féltrópusi éghajlat uralkodott, amely a földi tengely eltérése miatt megváltozott.
Az emberi történelem jóval a hivatalos könyvekben leírtak előtt kezdődött; Hyperborea, Lemúria, Atlantisz és más ősi kontinensek több tízmillió évvel ezelőtt léteztek.
Ősi szövegek, mítoszok, legendák, régészeti bizonyítékok és titokzatos próféciák gyűltek össze az emberiség emlékezetében az évezredek során. Ezért kereste az emberiség mindig is azokat a paradicsomi földeket, a Tule-szigetet, Asgardot, a Legfelsőbb Központ földjét, a sarkvidéki paradicsomot vagy a Kristályszigetet.
